A nyitott irodák, a zsúfolt tárgyalók és a gyengén szellőztetett munkaterek közös problémája a megemelkedett CO₂-szint – és Dr. John Briffa szerint ennek következményei jóval komolyabbak, mint egy kellemetlen, „nehéz" levegő érzete. A tudományos bizonyítékok egyértelműen mutatják, hogy már 1000 ppm feletti CO₂-koncentrációnál – ami irodákban könnyen elérhető – mérhető kognitív funkcióromlás következik be. Figyelem, döntéshozatal, problémamegoldás: mind szenved.
Briffa több tanulmányra hivatkozik, amelyek szerint a magas CO₂-szintű helyiségekben dolgozók szignifikánsan rosszabb eredményeket érnek el komplex feladatokon, mint friss levegőjű környezetben. A hatás különösen délután erős, amikor a szellőzés általában a leggyengébb és a CO₂ a legmagasabb. A home office-vita egy eddig keveset tárgyalt dimenziója ez: nem biztos, hogy az otthoni munkavégzés produktivitási előnye kizárólag a megszakítások hiányából fakad – a levegőminőség is szerepet játszhat.
HR-szempontból ez a kutatási irány egyértelmű üzenetet hord: a munkakörnyezet fizikai paraméterei – köztük a levegőminőség – közvetlen hatással vannak a munkavállalói teljesítményre és jóllétre. A CO₂-monitorok és az okos szellőztetési rendszerek befektetésként értelmezhetők, nem luxusként. Ha a szervezet komolyan veszi a munkavállalói élményt és a csapatteljesítményt, érdemes a levegőminőséget is felvenni a munkakörnyezeti audit szempontjai közé.
