Németország visszatér a szigorúbb betegszabadság-igazolási rendszerhez: a kormány eltörli azt a COVID-járvány alatt bevezetett könnyítést, amely lehetővé tette, hogy a munkavállalók telefonon – orvosi vizit nélkül – jelentsék betegségüket. Az új szabályok szerint a dolgozóknak már az első betegnapon személyesen kell orvoshoz menniük és igazolást beszerezniük.
A döntés komoly szakmai és társadalmi visszhangot keltett. Munkavállalói szervezetek és egészségügyi szakértők egyaránt bírálják a lépést: véleményük szerint a szabályozás nemcsak az amúgy is terhelt egészségügyi rendszert terheli tovább feleslegesen, hanem alapvetően bizalmatlanságot sugall a munkavállalók felé. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a beteg dolgozók megjelenése az orvosnál tovább terjesztheti a fertőzéseket, és végső soron több munkanapot veszít el a szervezet, nem kevesebbet.
HR-szempontból a német eset tanulságos európai példa: a táppénz-ellenőrzés szigorítása önmagában nem old meg semmit, ha a szervezeti kultúra nem épít bizalomra. A pszichológiai biztonságot és a munkavállalói jólétet komolyan vevő vállalatok tudják, hogy az emberek nem csalni akarnak – hanem gyógyulni. A HR-csapatoknak érdemes átgondolniuk, hogy saját betegszabadság-kezelési politikájuk a kontroll vagy a gondoskodás üzenetét közvetíti-e.
