A nonprofit szektor HR-kihívásai sokszor láthatatlanok maradnak a tágabb szakmai közbeszédben – pedig éppen itt dől el, hogy egy szervezet képes-e megtartani azokat az embereket, akik nem a fizetés, hanem a küldetés miatt jönnek dolgozni. Michele Freeman, a texasi Thinkery gyermek-kreativitási múzeum People Officere pontosan ebben a közegben szerzett két évtizedes tapasztalatot.
Freeman pályája során a nonprofit és social impact szektorban épített fel HR-funkciókat, ahol a korlátozott erőforrások és a magas munkavállalói elköteleződés egyszerre jellemzik a működést. Az interjúban arról is beszél, hogyan közelít a szervezeti kultúra tudatos formálásához, és miért kulcskérdés a pszichológiai biztonság egy olyan csapatnál, ahol az emberek személyes értékeik mentén választják a munkájukat.
HR-szemszögből Freeman sztorija arra emlékeztet, hogy a people stratégia nem csak a nagyvállalatok privilégiuma. A kisebb, misszióvezérelt szervezetekben a HR-es szerepe sokszor még kritikusabb – hiszen ott minden egyes ember megtartása vagy elvesztése közvetlenül befolyásolja a szervezet társadalmi hatását. Érdemes odafigyelni arra, amit a nonprofit szektorból tanulhatunk.