Brit Columbiában egy egészségügyi hatóság próbaidő alatt mondott fel egy gyógyszertári asszisztensnek. A munkavállaló diszkriminációra hivatkozva panaszt nyújtott be, amelyet az első fokon eljáró testület elutasított – arra hivatkozva, hogy nem állt fenn kellő bizonyíték a hátrányos megkülönböztetésre. Az ügy azonban nem zárult le: a fellebbviteli bíróság visszaküldte az ügyet újratárgyalásra.
A döntés kulcsa három konkrét megjegyzés volt, amelyeket a munkavállaló a munkaviszony során állítólag hallott feletteseitől. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ezek a kijelentések érdemben vizsgálandók – nem lehet őket bizonyítás nélkül félresöpörni. Ez a döntés azt is jelzi, hogy az első fokon eljáró testület nem megfelelő mélységben elemezte a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
HR-szempontból az eset kritikus figyelmeztetés: a próbaidős elbocsátás nem jelent korlátlan munkáltatói jogot, különösen ha diszkriminációs elemek merülnek fel. Minden vezető kommunikációját – különösen a visszajelzéseket és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos döntések indokait – pontosan kell dokumentálni. Ha ezek hiányoznak, vagy akár néhány hanyagul ejtett megjegyzés megkérdőjelezhető, az elegendő ahhoz, hogy egy lezártnak hitt eset újra megnyíljon – és komoly jogi és reputációs kockázatot hozzon magával.
