A szendvicsgeneráció tagjai két irányból is gondoskodási nyomás alatt állnak: egyszerre nevelnek gyermekeket és támogatnak idős szülőket. Ez a kettős felelősség hatalmas érzelmi, időbeli és anyagi terhet ró az érintettekre – mégis az egyik legelfeledettebb munkavállalói kihívás maradt. Egy friss ázsiai fókuszú jelentés most számokkal is alátámasztja, amit sokan csak éreznek: a vállalati juttatási rendszerek egyszerűen nem kezelik ezt a valóságot.
A kutatás szerint az érintett munkavállalók jelentős része anyagi nehézségekkel küzd a gondozási költségek miatt, miközben a munkahelyi stressz és a kiégés kockázata is jóval magasabb náluk az átlagnál. A jelenlegi juttatási csomagok döntően a gyermekgondozásra vagy az egészségbiztosításra koncentrálnak, de az idős szülők gondozásával kapcsolatos rugalmas munkavégzési igényeket, a mentális egészség támogatását vagy az anyagi segítségnyújtást szinte egyáltalán nem integrálják.
A HR-számára ez az adat egy egyértelmű fehér foltot jelez a munkavállalói élmény térképén. Aki a tehetségmegtartásban gondolkodik, nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a szegmenst – különösen, hogy a szendvicsgeneráció tagjai jellemzően a 35-55 éves korosztályból kerülnek ki, vagyis a szervezetek legértékesebb, legtapasztaltabb munkavállalói. A rugalmas munkavégzés, a gondozási szabadság és a pszichológiai támogatás beépítése a juttatási rendszerbe ma már nem bónusz, hanem alapelvárás.