A munkaerő-kölcsönzés jogszabályi keretei Németországban ismét a figyelem középpontjába kerültek: két friss ítélet olyan kérdéseket feszeget, amelyek közvetlen hatással vannak a HR-döntésekre. A müncheni Landesarbeitsgericht (LAG München) kimondta, hogy ha egy kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása több mint három hónapra megszakad, akkor a maximális kölcsönzési időt – az úgynevezett Überlassungshöchstdauer-t – nulláról kell újraszámolni. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban komoly tervezési kihívást jelent.
Eközben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka egy másik elvi kérdésben foglalt állást: vállalatalapítás (Betriebsübergang) esetén a korábbi kölcsönzési időket össze kell adni az újabb időszakokkal. Ez azt jelenti, hogy egy átvett kölcsönzött munkavállaló esetén a maximális idő korábban elérhet, mint azt a felek tervezték – és ez automatikusan munkaviszony-fikciót válthat ki, ami jogi és adminisztratív szempontból egyaránt terhet jelent a munkáltatónak.
HR-szemszögből mindkét ítélet arra figyelmeztet, hogy a kölcsönzött munkaerő alkalmazása nem csupán operatív, hanem komoly jogi kockázatkezelési feladat. Az érintett vállalatoknál érdemes felülvizsgálni a kölcsönzési nyilvántartásokat, különösen azoknál a munkavállalóknál, akiknél vállalatalapítás vagy hosszabb megszakítás történt. A megelőzés most olcsóbb, mint a jogkövetkezmények kezelése utólag.
