Egy amerikai szövetségi bíróság úgy döntött, hogy esküdtszéki tárgyalásra bocsátja azt az ügyet, amelyben egy munkavállaló azt állítja: közvetlen felettese megütötte és megpróbálta megcsókolni a munkahelyen. Az EEOC – az Egyesült Államok Esélyegyenlőségi Foglalkoztatási Bizottsága – képviseli a felperest, és a döntés megerősíti, hogy az ilyen jellegű esetek bizonyítható jogi alapot teremtenek a tárgyaláshoz. A bíróság nem söpörte az asztal alá az ügyet, hanem komoly vizsgálat alá vette a tényállást.
A döntés különösen figyelemreméltó abból a szempontból, hogy a bíróság emelt mércét alkalmazott a közvetlen felettesi zaklatás megítélésénél. A joggyakorlat egyértelmű: ha a zaklató hatalmi pozícióban van az áldozathoz képest, a munkáltató felelőssége is nagyobb. Az ügy arra is rámutat, hogy a fizikai és szexuális zaklatás egymással kombinálva különösen súlyos jogi következményeket von maga után.
HR-szemszögből az eset több tanulságot is hordoz. A munkáltatóknak nemcsak politikákat kell alkotniuk a zaklatás ellen, hanem aktívan képezniük kell a vezetőket – különösen a közvetlen feletteseket –, és működő bejelentési csatornákat kell fenntartaniuk. A pszichológiai biztonság nem elvont fogalom: ha a munkavállaló nem mer szólni, a munkáltató is jogi kockázatot vállal. A megelőzés most olcsóbb, mint a pereskedés később.
