Az amerikai 5. kerületi fellebbviteli bíróság (Texas) meglepő döntést hozott: egy munkavállaló, aki 27 dokumentált munkavégzési hiányossággal rendelkezett, mégis esküdtszék elé viheti a fogyatékossággal kapcsolatos diszkriminációs (ADA) és a családi-orvosi szabadságot (FMLA) érintő keresetét. A háromtagú bírói testület 2-1 arányban döntött mellette – ami önmagában jelzi, hogy az ügy messze nem egyértelmű.
A bíróság logikája szerint a dokumentált teljesítményproblémák önmagukban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a munkáltató valójában törvényes joggyakorlás miatt bocsátotta el a munkavállalót. Az ügyben kulcskérdés lett az időzítés: mikor történtek a fegyelmi lépések az FMLA-szabadság igénybevételéhez képest, és volt-e összefüggés a fogyatékosság bejelentése és a teljesítményértékelési folyamat intenzitása között. A kisebbségi különvélemény viszont rámutatott: 27 hiba után az ésszerű esküdtszék nem találhatna a munkáltató ellen.
HR-szemszögből ez az eset emlékeztet arra, hogy a dokumentáció szükséges, de nem elégséges feltétel. A HR-csapatoknak nemcsak azt kell rögzíteniük, hogy mi történt, hanem azt is bizonyítaniuk kell, hogy a fegyelmi folyamat következetes, időben arányos és független volt a munkavállaló által igénybe vett törvényes jogoktól. Ha ez az összefüggés megkérdőjelezhető, még a legjobban dokumentált ügy is bírósági kockázattá válhat.
