A "majd ráérek pihenni" gondolkodásmód komoly csapdát állít a szakmai élvonalban dolgozóknak. Az elfoglalt emberek jellemzően nem azért hanyagolják el az öngondoskodást, mert nem tartják fontosnak, hanem mert nem találnak hozzá sem időt, sem konkrét irányt. Pedig a mentális, fizikai és érzelmi feltöltődés nem bónusz – hanem a fenntartható teljesítmény előfeltétele.
Az öngondoskodás nem feltétlenül jelent hosszú meditációs elvonulást vagy drága wellnessprogramot. Öt produktív módszer segít beépíteni a mindennapokba: a rövid, tudatos mozgásszünetek, az offline idő tudatos tervezése, a természetben töltött idő, az alkotó tevékenységek (akár csak 20 perc rajzolás vagy főzés), valamint a szociális kapcsolatok ápolása egy-egy valódi, képernyőmentes találkozó formájában. Ezek mind elvégezhetők egy zsúfolt naptár mellett is.
HR-szemszögből ez a téma messze túlmutat az egyéni felelősségen. Ha a szervezet elvárja a csúcsteljesítményt, akkor aktívan támogatnia is kell a feltöltődést – a wellnesbenefit, a rugalmas munkavégzés és a pszichológiai biztonság mind ehhez járulnak hozzá. A HR-esek legyenek ebben példamutatók: aki maga sem tölti fel az akkumulátorát, az sem tud hiteles szervezeti kultúrát építeni.
