Kanadában, Prince Edward Island tartományban bűnösnek vallotta magát egy gondozó, aki két év leforgása alatt több mint 150 ezer kanadai dollárt vett el idős kliensétől. Az ügyben közel 200 elektronikus átutalás szerepel, amelyeket a gondozó a saját javára kezdeményezett – kihasználva az idős ember bizalmát és kiszolgáltatottságát.
Az eset részletei egyértelműen mutatják, hogy nem egyszeri impulzív cselekedetről volt szó, hanem tudatos, hosszan fenntartott visszaélésről. A gondozó a napi kapcsolat és a bizalmi viszony előnyeit használta ki szisztematikusan. Az ilyen típusú ügyek felderítése azért különösen nehéz, mert az áldozatok sokszor nem ismerik fel az elkövetett visszaélést, vagy félnek jelezni azt.
HR-szemszögből ez az eset komoly tanulságokat hordoz a gondozói és szociális munkakörökre toborzó szervezetek számára. Az alapos háttérellenőrzés, a referenciák valódi leellenőrzése és a rendszeres belső kontrollmechanizmusok nem adminisztratív kötelezettségek – hanem a sérülékeny ügyfelek védelmének alapfeltételei. A munkáltatóknak felelősségük van abban, hogy a bizalmi pozíciókba csak átvilágított, megbízható személyek kerüljenek, és hogy a munkavállalók számára egyértelmű etikai iránymutatás és bejelentési csatorna álljon rendelkezésre.
