Az elmúlt években rengeteg nagyvállalat döntött úgy, hogy kivágja a középvezetői réteget a szervezeti struktúrájából. Az érvelés logikusnak tűnt: kevesebb menedzsment, gyorsabb döntések, laposabb hierarchia, alacsonyabb költségek. A Deputy Star Levandowskija azonban arra figyelmeztet, hogy a „nagy lapítás" valódi ára csak most kezd láthatóvá válni.
A középvezetők nem csupán adminisztratív funkciókat töltenek be – ők azok, akik nap mint nap mentoringgal, visszajelzéssel és kontextusátadással tartják össze a csapatokat. Amikor ez a réteg eltűnik, a feladatok egy része felfelé áramlik a felsővezetőkhöz, akik erre kapacitás hiányában nem tudnak megfelelően reagálni, más részük pedig gazdátlanul marad. A munkavállalói elkötelezettsége és a pszichológiai biztonság egyaránt szenved tőle.
A HR-szakma számára ez figyelmeztetés: a szervezeti struktúra megváltoztatása előtt érdemes alaposan végiggondolni, hogy ki tölti be az informális vezető, coach és kultúrahordozó szerepét. Ha a cél valóban az agilitás és a hatékonyság, a megoldás nem feltétlenül a rétegek eltörlése, hanem azok tartalmának és felelősségének újradefiniálása. A lapos szervezet nem garantál gyorsabb döntéseket – csak kevesebb embert, aki felelős értük.
