A munkahelyi kommunikáció tele van olyan fordulatokkal, amelyek első hallásra értelmesnek tűnnek, valójában azonban inkább elfedik a gondolatokat, mint hogy közvetítenék őket. „Gondolatvezetők" próbálják „zászlóra tűzni" az ötleteket, miközben mindenki kerüli az „óceán felfőzését" – és senki sem kérdezi meg hangosan, hogy mindez mit jelent valójában.
A jelenség hátterében több tényező áll. Az emberek részben azért nyúlnak a zsargonhoz, mert biztonságot és szakmai hitelességet sugároz a számukra – ha mindenki így beszél, akkor a beilleszkedés legegyszerűbb útja az utánzás. Ráadásul a homályos kifejezések egyfajta védelmet is nyújtanak: amit senki sem ért pontosan, azt senki sem tud számon kérni. A kutatások szerint a munkahelyi zsargon használata erősítheti a csoportidentitást, ugyanakkor kizárhatja azokat, akik még nem sajátították el a belső nyelvet.
HR-szempontból ez komoly kihívást jelent. Ha a szervezeti kommunikáció zsargonban fullad, azzal csorbul az átláthatóság, gyengül a pszichológiai biztonság, és az új munkavállalók hamarabb érzik magukat kívülállónak. A HR-csapatok sokat tehetnek azért, hogy a belső kommunikációt egyszerűbbé, érthetőbbé és befogadóbbá tegyék – nemcsak a szavak, hanem a szervezeti kultúra szintjén is.
