Amikor egy vállalat új piacra lép, az első reflex szinte mindig ugyanaz: toborzást indítanak. Az interjúk elkezdődnek, ajánlatokat tesznek – miközben a jogi, adózási és munkajogi keretek még nincsenek a helyükön. Milena Mladenović Krušić szakértő szerint ez az a pillanat, ahol a globális terjeszkedések nagy része megbotlik.
A valódi költség nem a felvétel maga, hanem a retroaktív hibajavítás: rossz entitásstruktúra átírása, helyi compliance-hiányok pótlása, munkavállalói szerződések utólagos módosítása. Ezek az esetek jogi kockázatot, reputációs sérülést és komoly pénzügyi veszteséget okoznak. A szilárd alapok – munkajogi keretek, bérszámfejtési infrastruktúra, helyi HR-szabályzatok – nem bürokrácia, hanem üzleti biztosíték.
HR-vezetőként a globális terjeszkedés előkészítési fázisában proaktív szerepet kell betölteni. A tehetségmenedzsment stratégia csak akkor működik új piacokon, ha az operatív HR-infrastruktúra már áll. A HR-nek nem a toborzási menetrendet kell követnie, hanem azt kell meghatároznia, milyen feltételek mellett lehet egyáltalán biztonságosan felvenni valakit egy adott országban.
