Egy brit think tank konkrét javaslattal állt elő a zéró-órás szerződések reformjának vitájában: garantált 30 órás munkahetet kell biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik rendszeresen, de kiszámíthatatlan beosztásban végeznek munkát. A javaslat az Egyesült Királyság munkaügyi jogszabályainak egyik legégetőbb reformvitájába illeszkedik.
Az új kutatási adatok szerint azok a munkavállalók, akik heti 20-30 órát dolgoznak ugyan, de nincs fix szerződéses keretük, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel kerülnek pénzügyi nehézségbe. A kiszámíthatatlan jövedelem lehetetlenné teszi a tervezést, és különösen az alacsonyabb jövedelmű, gondozói feladatokat is ellátó munkavállalókat sújtja. A zéró-órás szerződések mögötti teljes gazdasági kitettség meghaladja a 3 milliárd fontot.
HR-szemszögből a garantált minimális órakeret nem csupán szociálpolitikai kérdés – közvetlenül érinti a munkavállalói élményt, a lojalitást és a termelékenységet. Azok a szervezetek, amelyek kiszámítható beosztást és stabil jövedelmet kínálnak, versenyelőnyre tesznek szert a toborzásban, különösen az alacsony bérű szektorokban. A rugalmas munkavégzés csak akkor működik, ha a rugalmasság nem egyoldalúan a munkáltató javát szolgálja.
