A WTW tanácsadó cég több mint 500 munkáltatót vizsgált meg, és aggasztó képet kapott: a szervezetek mindössze 30 százaléka alakított ki strukturált folyamatot arra, hogy azonosítsa és kövesse nyomon a munkavállalók készségeit. Ezt a jelenséget a kutatók „capability anxiety"-nek, vagyis képességszorongásnak nevezik – és egyre több céget húz le.
A képességszorongás lényege, hogy a szervezetek érzik: nem rendelkeznek a jövőhöz szükséges kompetenciákkal, de nem is tudják pontosan feltérképezni, mi hiányzik. Ez a tudáshiány megnehezíti a stratégiai munkaerő-tervezést, a belső mobilitást és a fejlesztési befektetések célzott irányítását. A gyorsan változó technológiai környezet – különösen az AI terjedése – tovább erősíti ezt a bizonytalanságot, hiszen a jövő munkaköreihez szükséges készségek maguk is folyamatosan változnak.
HR-szemszögből a megoldás első lépése az átláthatóság megteremtése: tudni kell, mit tudnak a dolgozók ma, és mire lesz szükség holnap. A készségtérképezési rendszerek, a belső skill-adatbázisok és az AI-alapú kompetenciaértékelő eszközök egyre elérhetőbbek – a kérdés már nem az, hogy ezek léteznek-e, hanem az, hogy a HR-vezetők mikor szánják rá magukat a bevezetésükre.
