Szingapúr új gazdasági stratégiát hirdetett meg, amely szakít a hagyományos növekedési modellel – ezúttal a munkavállalók fejlesztése és az átképzés kerül a gazdaságpolitika középpontjába. A kormány felismerte, hogy a technológiai átalakulás önmagában nem elegendő: a versenyképességhez olyan munkaerőre van szükség, amely képes alkalmazkodni és folyamatosan megújulni.
A stratégia konkrét „karrierhidakat" épít az egyes szektorok között, lehetővé téve, hogy a munkavállalók zökkenőmentesen válthassanak iparágat anélkül, hogy elveszítenék megélhetésüket. Az állam aktívan befektet az átképzési programokba, és szoros együttműködést vár el a vállalatoktól is – mind a képzési tartalmak, mind a foglalkoztatási kötelezettségvállalások terén. A hangsúly a proaktív munkaerő-fejlesztésen van, nem a reaktív válságkezelésen.
HR-szempontból ez a megközelítés komoly üzenetet hordoz: a tehetségmenedzsment ma már nem állhat meg a vállalat falainál. Azok a szervezetek, amelyek bekapcsolódnak az ökoszisztémaszintű munkaerő-fejlesztésbe, hosszú távon versenyelőnyre tesznek szert a toborzásban és a megtartásban egyaránt. Szingapúr modellje megmutatja, hogy az állam és a magánszektor együttműködése nélkül a munkaerő-transzformáció csak félmegoldás marad.
