Malajzia rendszeresen emeli a minimálbért, de a Nemzeti Bértanácsadó Testület szerint ez önmagában kevés. A testület rámutat: a minimálbér emelése után a közvetlen felette lévő bérsávban dolgozók nem kapnak automatikus emelést, így a különbség a fizetési szintek között egyre szűkül – ez pedig demotiváló hatást gyakorol a tapasztaltabb munkavállalókra.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a friss diplomások belépő fizetése reálértéken alacsonyabb, mint húsz évvel ezelőtt. A testület adatai szerint a bérstruktúra egésze merevedett: a vállalatok a minimálbér körül optimalizálják a bérezést, miközben a középső és felső szintek nem tartanak lépést az inflációval vagy a termelékenység növekedésével. Ez a dinamika hosszabb távon tehetségmegtartási válsághoz vezet.
HR-szempontból ez egy strukturális figyelmeztetés: a bérezési stratégiát nem elegendő a jogszabályi minimumhoz igazítani. A valódi versenyképességhez belső béregyenlőséget és átlátható előmeneteli rendszert kell kialakítani. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan felülvizsgálják teljes kompenzációs struktúrájukat, nemcsak megfelelnek majd a várható szabályozásnak, hanem vonzóbbak is lesznek a tehetségek számára.
