Az emberkereskedelem és a nemi alapú erőszak nem csupán társadalmi probléma – ezek a jelenségek közvetlen kapcsolatban állnak a munkahelyi környezettel is. Szakértők figyelmeztetnek: a munkáltatók egyre inkább érintettek, hiszen az áldozatok gyakran a munkaerőpiacon keresztül kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, vagy éppen a munkahely az egyetlen tér, ahol a baj észrevehető lenne. A tudatosság növelése sürgető feladat.
A kutatások és szakmai szervezetek adatai szerint a munkáltatók többsége nincs felkészülve arra, hogy felismerje az emberkereskedelem vagy a kapcsolati erőszak jeleit egy munkavállaló életében. A jelzések sokszor nem nyilvánvalóak: fokozott hiányzás, viselkedésváltozás, pénzügyi kiszolgáltatottság vagy kontrolláló harmadik fél megjelenése a munkahelyen. Ezeket egyenként szinte lehetetlen értelmezni képzés nélkül.
HR-szemszögből az első lépés a tudásbővítés: a HR-csapatok és a közvetlen vezetők számára elengedhetetlen a témára vonatkozó alapképzés. A munkavállalói segítségnyújtó programok (EAP), az anonim bejelentési csatornák és a kapcsolódó belső szabályzatok együttesen alkotnak működőképes védelmi hálót. A cél nem a rendőri szerep átvétele, hanem az, hogy a szervezet biztonságos teret és észlelési képességet nyújtson.
