Az EU bértransparencia-irányelv (ETRL) 2023-ban lépett hatályba, és a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett volna nemzeti jogba ültetniük. Németország ezt a határidőt elmulasztotta – nem meglepő módon, hiszen a jogalkotási folyamat már hónapok óta elakadt a koalíciós tárgyalások és politikai prioritások útvesztőjében.
A késedelem nem csupán formális probléma. Az EU-s irányelvek esetén, ha egy tagállam nem ültet át időre, a vállalatok közvetlenül az irányelv szövegére hivatkozhatnak – különösen akkor, ha az állam maga a munkáltató. A magánszektorra ez nem automatikusan vonatkozik, de a jogi bizonytalanság mindenkit érint. Az irányelv egyébként kötelezővé teszi a bérsávok nyilvánosságát, a nemek közötti bérszakadék rendszeres jelentését, és munkavállalói jogot teremt a bérinformációkhoz.
HR-szemszögből ez azt jelenti: aki vár a törvényre, az lemarad. A transzparens bérezés felé vezető út nem kezdődhet a jogszabály megjelenésével – a felkészülés most zajlik. Az előremutató HR-csapatok már most auditálják bérstruktúráikat, felülvizsgálják a besorolási rendszereket, és belső kommunikációs stratégiát dolgoznak ki arra az esetre, amikor a kérdés elkerülhetetlenné válik. A késő szabályozás nem halasztás – csak rövidebb felkészülési idő.
