A Nemzetközi Bíróság (ICJ) történelmi jelentőségű döntést hozott: az ENSZ legfőbb bírói testülete megerősítette, hogy az ILO 87-es egyezménye – amely a szervezkedési szabadságot és a kollektív tárgyaláshoz való jogot rögzíti – magában foglalja a sztrájkhoz való jogot is. A döntés hosszú évek óta húzódó értelmezési vitát zár le munkáltatói szervezetek és szakszervezetek között.
A Kanadai Szakszervezeti Kongresszus szerint a döntés „rendkívül fontos" munkavállalók, szakszervezetek, kormányok és munkáltatók számára egyaránt. Az ILO-egyezményt eddig is széles körben ratifikálták, de a sztrájkjog pontos terjedelme vitatott volt – különösen olyan országokban, ahol a kormányok szűkíteni próbálták a kollektív fellépés lehetőségét.
HR-szemszögből a döntés elsősorban a munkaügyi kapcsolatok tervezésére hat. Azok a szervezetek, amelyek eddig a sztrájkjog bizonytalanságát is beárazták a tárgyalási stratégiájukba, most tisztább jogi környezettel szembesülnek. A HR-vezetőknek érdemes felülvizsgálni a kollektív szerződési folyamataikat, és az egyeztetési kultúrát úgy alakítani, hogy a konfliktusok lehetőleg a sztrájk előtt rendeződjenek – mert a jogi alapok most szilárdabbak, mint valaha.
