Az EU AI Act átláthatósági szabályai hatályba léptek, és bár az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, a brit munkáltatók korántsem mentesülnek automatikusan a kötelezettségek alól. A rendelet extraterritoriális hatállyal bír: minden olyan szervezetre vonatkozik, amely EU-s állampolgárokat alkalmaz, EU-s területen toboroz, vagy EU-s mesterséges intelligencia-megoldásokat használ. Ez azt jelenti, hogy a londoni székhelyű HR-csapatok is érintettek lehetnek — különösen, ha globálisan működnek.
A szabályozás konkrét elvárásokat támaszt a toborzásban és a HR-döntéshozatalban használt AI-rendszerekkel szemben. A munkáltatóknak tájékoztatniuk kell a jelölteket és a munkavállalókat arról, ha automatizált rendszer értékeli őket. A magas kockázatúnak minősített AI-alkalmazásokat — például az önéletrajz-szűrőket vagy a teljesítményértékelő algoritmusokat — dokumentálni, auditálni és emberi felügyelet alá kell vonni. A megfelelés elmulasztása komoly bírságokkal jár.
A HR-vezetők számára az első lépés az érintettség feltérképezése: milyen AI-eszközöket használnak, kik az érintett munkavállalók és jelöltek, és ezek az eszközök megfelelnek-e az új előírásoknak. A „Brussels Effect" — vagyis az, hogy az EU szabályozása globális standardot teremt — itt is érvényesül. A brit HR-csapatoknak nem az a kérdés, hogy alkalmazandó-e rájuk a rendelet, hanem az, hogy mikor és hogyan készülnek fel rá.
