A vállalati tanulás és fejlesztés (L&D) területén egyre nagyobb döntéshozói bizottságok alakulnak ki, és ez komoly mellékhatásokkal jár. Ahol korábban egy-két vezető döntött a képzési megoldásokról, ma már cross-funkcionális csapatok, IT, pénzügy és jogi részlegek is beleszólnak a folyamatba. Ez lassítja a döntéshozatalt, és kompromisszumos, átlagos megoldásokhoz vezet.
A kutatások szerint a személyre szabott tanulási élmény az egyik legfontosabb tényező a képzési hatékonyságban – mégis épp ezt áldozzák fel először, amikor sok érdekelt fél próbál megegyezni. A nagy bizottságok általánosabb, könnyebben eladható megoldásokat favorizálnak, amelyek mindenki számára elfogadhatók, de senkinek sem ideálisak. Az eredmény: drága platformok, alacsony engagement és mérhető hatás nélküli fejlesztési programok.
HR- és L&D-vezetőként érdemes előre felkészülni erre a dinamikára. Világos adatokkal és munkavállalói igényfelmérésekkel kell belépni a döntési folyamatba, hogy a személyre szabás ne váljon alkupozícióvá, hanem alapkövetelménnyé maradjon. A tehetségmenedzsment szempontjából a releváns, egyéni fejlődési utak megtartják a munkatársakat – az egyenruhás tréningprogramok nem.
