Új kutatások szerint a munkavállalók közel egyharmada rendszeresen állít valótlanságot saját készségeiről – és ez nem csupán az önéletrajzokra igaz, hanem a napi munkavégzés során is megfigyelhető. A jelenség különösen az AI-eszközök, digitális kompetenciák és gyorsan változó szakmai követelmények területén erős, ahol a valós tudásszint nehezen ellenőrizhető.
A kutatók szerint a hazugság normalizálódásának hátterében több tényező áll: az intenzív munkaerőpiaci verseny, a folyamatos upskilling-elvárás nyomása és az a percepció, hogy „mindenki ezt csinálja". Az önéletrajz-szépítéstől a meetingeken elhangzott túlzó állításokig terjed a spektrum – és mindez aláássa a csapatmunka alapját képező pszichológiai biztonságot és kölcsönös bizalmat.
HR-szemszögből ez a trend több szinten igényel választ. A felvételi folyamatban érdemes készségalapú értékeléseket, gyakorlati feladatokat és referencia-ellenőrzést alkalmazni az önbevallás helyett. Szervezeti szinten pedig olyan kultúrát kell építeni, ahol a tudáshiány beismerése nem jár következménnyel, hanem fejlődési lehetőséget jelent – különben a dolgozók inkább előadják, mintsem fejlesztik a tudásukat.
