A munkáltatók IT-rendszerei egyre vonzóbb célpontok a kiberbűnözők számára — és ez különösen igaz a HR-adatbázisokra, amelyek érzékeny személyes és pénzügyi adatokat tárolnak. A zsarolóvírusok (ransomware) ugyan továbbra is a leggyakoribb fenyegetést jelentik, de a támadási módszerek gyorsan fejlődnek, részben az AI széles körű elterjedésének köszönhetően. Az, aki ma nem foglalkozik a kibervédelemmel, holnap már veszteségeket számol.
Öt módszer emelkedik ki a jelenlegi fenyegetési képből. Az első a hagyományos zsarolóvírus-támadás, amely titkosítja a vállalati adatokat és váltságdíjat követel. A második az AI-alapú adathalászat, ahol a támadók valósághű e-maileket és üzeneteket generálnak, amelyek megkerülik a hagyományos szűrőket. A harmadik a belső fenyegetés, vagyis elégedetlen vagy manipulált munkavállalók által okozott adatszivárgás. A negyedik a szállítói láncon keresztüli támadás, ahol egy partner rendszerén keresztül jutnak be. Az ötödik a hitelesítési adatok ellopása — különösen a gyenge jelszókezelés és a kétfaktoros azonosítás hiánya teszi sebezhetővé a rendszereket.
HR-szempontból a kiberbiztonság már nem csak az IT osztály ügye. A HR-csapatok kezelik a legérzékenyebb munkavállalói adatokat, ezért aktív szerepet kell vállalniuk a tudatosságépítésben és a biztonsági protokollok betartatásában. A munkavállalói kiberbiztonsági képzések, az onboarding folyamatba épített biztonsági alapismeretek és a rendszeres phishing-szimulációk mind a HR felelősségi körébe tartozhatnak — és tartozniuk is kell.
