A gazdasági és geopolitikai kihívások árnyékában sokan úgy érzik, a fenntarthatóság luxustéma lett – valami, amivel majd akkor foglalkozunk, ha a sürgős tüzeket eloltottuk. A német szakképzési szektorban azonban más a helyzet: a Nachhaltigkeit nem trendszó, hanem a képzési tartalmak szerves része, amelyet egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni.
Ennek oka nem pusztán ideológiai. A zöld gazdaságra való átállás konkrét szakmai tudást igényel: az energetikától az építőiparon át a logisztikáig szinte minden szektorban megjelennek olyan feladatok, amelyekre a mai tanulókat már most fel kell készíteni. A fenntarthatóság tehát nem egy plusz modul – hanem egyre inkább a szakmai alapkompetencia része. Azok az oktatási intézmények, amelyek ezt nem építik be a curriculumba, lemaradóban lesznek a munkaerőpiaci elvárásokhoz képest.
HR-szemszögből az üzenet egyértelmű: a tehetséggondozás nem áll meg az aktuális skill-igényeknél. Aki most képez, annak öt-tíz éves horizontban kell gondolkodnia. A fenntarthatósági kompetenciák beépítése a szakképzésbe ma befektetés – és holnap versenyelőny. A HR-esek feladata, hogy ezt az érvet a döntéshozók előtt is érthetővé tegyék.
