Egy új németországi tanulmány aggasztó képet fest a vállalati szabályszegések bejelentési hajlandóságáról: a megkérdezett munkavállalók ötöde nem tenné szóvá, ha compliance-sértést tapasztal a munkahelyén. Ez az arány komoly kockázatot jelent mind jogi, mind szervezeti szempontból – különösen annak fényében, hogy az EU Whistleblower-irányelv már kötelező kereteket szab a bejelentővédelmi rendszerek működtetésére.
A kutatás szerint a hallgatás mögött két fő ok húzódik meg: az egyik a félelem a következményektől, a másik a tájékozatlanság – sokan egyszerűen nem tudják, hogyan és hova jelentsék az észlelt problémát. A vállalatoknak törvényi kötelezettsége van működő belső bejelentési csatornákat fenntartani, ám a rendszer csak akkor hatékony, ha a munkavállalók valóban bíznak benne és ismerik is azt. A bizalom hiánya önmagában is compliance-kockázat.
A HR számára ez egyértelmű feladatot jelent: nem elég a bejelentési rendszert technikai szempontból üzembe helyezni, aktívan kommunikálni és rendszeresen tréningezni is kell. A pszichológiai biztonság megteremtése – vagyis annak érzete, hogy a jelzés nem jár retorzióval – a szervezeti kultúra része, amelyet a HR tud a leghatékonyabban formálni. Ahol ez működik, ott a compliance nem teher, hanem a bizalom egyik alapköve.
