Az AI-eszközök elérhetősége önmagában nem indítja be a változást – legalábbis nem Délkelet-Ázsiában. Az Accenture tehetségfejlesztési vezetője, Marta Lajmi szerint a régióban a munkavállalók nem addig várnak, amíg megkapják a megfelelő eszközöket vagy a képzést, hanem addig, amíg a vezető jelzést ad: „ez biztonságos, ezt elvárjuk, ebben részt kell venni." A nyugati playbook – amely a technológiai hozzáférésre és az egyéni motivációra épít – itt nem hoz eredményt.
A kulturális háttér meghatározó: a hierarchikus szervezeti struktúrák, az arcvesztéstől való félelem és a kollektív biztonságkeresés mind olyan tényezők, amelyek lassítják az egyéni kezdeményezést. Ez nem gyengeség, hanem kontextusfüggő viselkedés. Lajmi érvelése szerint azok a cégek, amelyek AI-transzformációjukat felülről indítják – látható vezető elköteleződéssel, egyértelmű elvárásokkal és pszichológiai biztonságot teremtő kommunikációval –, lényegesen gyorsabban haladnak, mint azok, amelyek az egyénekre hagyják a döntést.
HR-szempontból ez az üzenet egyértelmű: a délkelet-ázsiai piacokon dolgozó HR-vezetőknek a változásmenedzsment fókuszát a vezető fejlesztésére kell helyezni. Nem elég AI-tréningeket szervezni – olyan vezetői magatartást kell kialakítani, amely modellezi a kísérletezést, tolerálja a hibát és megerősíti a pszichológiai biztonságot. Az eszközök a polcon maradnak, ha a kultúra nem hívja elő a használatukat.
