A kanadai Hydro One energiavállalat háromszintű munkavállalói szűrési rendszerét bírósági döntés söpörte le, miután a testület megállapította, hogy a vállalat gyakorlata „rendkívüli adatvédelmi lemondást" kényszerített dolgozóira. A döntés azonnal visszahatott a HR-szakmára: újra napirendre kerül, hogy hol húzódik a határ a szervezeti biztonság és a munkavállalói magánszféra között.
A Hydro One szűrési rendszere három szinten vizsgálta az alkalmazottakat — beleértve olyan személyes adatokat, amelyek gyűjtését a bíróság aránytalannak ítélte a valós munkaköri kockázatokhoz képest. A testület kimondta: a vállalat nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy az ilyen mélységű ellenőrzés szükséges a megbízható üzemeltetéshez. A döntés érinti az energiaszektoron túl minden munkáltatót, aki érzékeny szűrési eljárásokat alkalmaz.
HR-szempontból ez az ítélet világos üzenetet küld: az alkalmazotti szűrési politikákat rendszeresen felül kell vizsgálni, és minden adatgyűjtési elemet konkrét, igazolható üzleti szükségességhez kell kötni. Az arányosság elve nemcsak jogi kötelezettség, hanem a munkavállalói bizalom és a szervezeti kultúra alapköve is. A kanadai HR-vezetőknek érdemes most átvilágítani saját szűrési folyamataikat, mielőtt hasonló jogi kihívással szembesülnek.
