A német munkaerő-kölcsönzési szektor 2025-ben 30,6 milliárd eurós árbevételt ért el – ez harmadik egymást követő éve a visszaesésnek. Ingrid Hofmann, a Gesamtverband der Personaldienstleister (GVP) alelnöke nyíltan beszél arról, mi gyengíti most a szektort: a gazdasági bizonytalanság, az ipari megrendelések visszaesése és az a strukturális sajátosság, hogy a kölcsönzött munkaerő rugalmassága egyben sebezhetőségét is jelenti.
A kölcsönzött munkavállalók jogi helyzete alapvetően különbözik a stammbelegschaftétól – vagyis a törzsállománytól. Egy leépítési döntés esetén a vállalat először a kölcsönzött státuszú emberek szerződéseit szünteti meg, hiszen ez adminisztratívan egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb. Ez nem illegális, sőt a rendszer pontosan erre épül – csakhogy emberi oldalon ezek az emberek ugyanolyan valódi munkát végeznek, ugyanolyan szakértelemmel, mégis elsőként kerülnek ki a kapun.
A HR-szakma számára ez a dinamika nem kezelhető csupán jogi keretként. Ha egy szervezet hosszú távon támaszkodik kölcsönzött munkaerőre, érdemes átgondolni, milyen munkavállalói élményt nyújt nekik – mert a rugalmasság és a bizonytalanság között van egy pont, ahol a tehetségek egyszerűen nem vállalják a kölcsönzött státuszt. A szektor zsugorodása részben ezt a jelzést is közvetíti.
