Szinte minden német vállalat egyetért abban, hogy a képzés és fejlesztés kulcsfontosságú – a szavak azonban nem érnek sokat cselekvés nélkül. A TÜV 2026-os Weiterbildungsstudie megdöbbentő eredménye: bár a megkérdezett cégek 87 százaléka kiemelt prioritásnak nevezi a továbbképzést, mindössze minden harmadik szervezet rendelkezik dokumentált, stratégiába foglalt képzési tervvel.
A kutatás azt is megmutatja, hogy az ad hoc képzési megközelítés különösen akkor válik kritikus gyengeséggé, amikor a szervezetnek gyorsan kell alkalmazkodnia. Az AI-transzformáció éppen ilyen helyzetet teremt: az automatizáció nem vár, az új kompetenciaigények már ma jelen vannak, és a stratégia nélküli szervezetek lemaradnak. A tanulmány szerint az elmaradás nem pénzügyi akadályokra, hanem strukturális és döntéshozatali hiányosságokra vezethető vissza.
A HR-szakemberek számára az üzenet egyértelmű: a képzési kultúra csak akkor teremt valódi versenyelőnyt, ha stratégiai keretbe ágyazódik. Ez azt jelenti, hogy a szükséges kompetenciákat előre azonosítják, a képzési utak mérhetők, és a fejlesztés beépül a tehetségmenedzsment rendszerébe. A szándék szép, de papír nélkül nem vezet sehová.
