Kanada-szerte a mentális betegségek felelnek a legtöbb elveszített munkanapért — megelőzve az összes többi krónikus betegséget. Ennek ellenére a munkáltatói egészségügyi csomagok jellemzően a gyógyszeres kezelést finanszírozzák, miközben a pszichoterápia vagy a pszichológiai tanácsadás elérhetősége korlátozott, esetenként egyáltalán nem szerepel a juttatások között.
Egy friss kanadai jelentés rámutat: a „olcsóbb az egyszerűbb" megközelítés valójában költségesebb döntés. A gyógyszeres kezelés fenntartja a munkavállalót a munkaerőpiacon, de nem kezeli az alapproblémát — ezért a hiányzások, a csökkent teljesítmény és a fluktuáció hosszú távon magasabb költségeket generál, mint egy jól finanszírozott terápiás program. A munkavállalók ráadásul egyre tudatosabban keresik azokat a munkahelyeket, ahol a mentális egészségre valódi figyelmet fordítanak.
HR-nézőpontból ez az adat egyértelmű cselekvési irányt jelöl ki: a munkavállalói jóllét programjait nem elég szimbolikusan kezelni. A pszichológiai biztonság megteremtése és a tényleges terápiás hozzáférés biztosítása nemcsak etikai, hanem üzleti döntés is. Azok a szervezetek, amelyek komolyan invesztálnak a mentális egészség támogatásába, alacsonyabb hiányzási rátával, magasabb elköteleződéssel és jobb tehetségmegtartással számolhatnak.
