Szingapúrban egy bíróság elutasított egy gondatlanságra alapozott polgári keresetet, amelyet egy volt munkavállaló nyújtott be – annak ellenére, hogy a bíró maga is megállapította: a korábbi munkáltató által adott referencia valóban tartalmazott hibás információt. Az ítélet meglepte a jogi és HR-szakmai közvéleményt, és komoly vitát nyitott a referencia-ellenőrzés felelősségi kérdéseiről.
A döntés kulcsa az okozati összefüggés hiánya volt: a bíróság szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a hibás referencia közvetlenül okozta azt a kárt, amelyet állított – vagyis azt, hogy emiatt nem kapott meg egy konkrét állásajánlatot. A jogi logika szerint a hiba ténye önmagában nem elegendő a kártérítési igény megalapozásához; a közvetlen összefüggést is igazolni kell. Ez a bizonyítási küszöb sok esetben rendkívül nehezen teljesíthető.
A HR-szakma számára az ítélet több fontos tanulságot kínál. Először is: a referencia-ellenőrzési folyamatokat pontosan, dokumentáltan és következetesen kell kezelni – nemcsak jogi védelemből, hanem etikai alapon is. Másodszor: a hibás vagy félrevezető referencia morálisan súlyos kérdés, még akkor is, ha jogilag nem keletkeztet felelősséget. A munkavállalói élmény és a szervezeti integritás szempontjából a referencia-adás kultúrájának átgondolása elengedhetetlen.
