Az Egyesült Államokban november 1-jén visszaáll az óra: hajnali 2 órakor 1 órával visszatekerjük a mutatókat, ami azt jelenti, hogy az éjszakai műszakban dolgozók technikailag egy órával többet töltenek munkával, mint általában. Ez nem csupán logisztikai érdekesség – a bérszámfejtési csapatoknak ezt a pluszt kötelezően el kell számolniuk az adott bérkifizetési ciklusban. Az erre vonatkozó szabályozás az FLSA hatálya alá esik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintett dolgozók az adott héten egy extra munkaórát dolgoznak, és ha ezzel túllépik a heti 40 órás határt, akkor a túlóradíj is felmerül. A bérszámfejtési rendszerek egy részét manuálisan kell korrigálni, különösen akkor, ha azok nem kezelik automatikusan a DST-változásokat. Az ütemterv-kezelő és a bérszámfejtő szoftverek összhangját érdemes előre ellenőrizni.
HR-szemszögből ez egy olyan apróság, amely könnyen elsiklik – mégis bérügyi jogsértéssé válhat, ha nem kezelik időben. A munkavállalói élmény szempontjából sem mindegy: ha valaki dolgozott azt a plusz egy órát és nem kap érte fizetést, az bizalomvesztéshez vezet. Érdemes a bérszámfejtési csapatnak egy éves naptárat fenntartani az ilyen rendszeres, de ritkán gondolt eseményekre – az óraátállítástól a szünnapokig.