A Target idén többször is nehéz helyzetbe került. Korábban visszafogott reakciója váltott ki felháborodást, amikor az amerikai bevándorlási hatóság (ICE) ügynökei egy minneapolisi áruházban két alkalmazottját tartóztatták fel. Az eset kezelése – vagy épp annak hiánya – komoly reputációs kárt okozott a vállalatnak belső és külső körökben egyaránt.
Ezt tetézi, hogy a Target DEI-programjainak visszavágása is részvényesi kritika tárgyává vált. Az éves közgyűlésen a befektetők „stratégiai hibákként" aposztrofálták a vállalat döntéseit, és nyíltan kérdőre vonták a vezetést. A két ügy – a DEI-visszavonulás és az ICE-incidens kezelése – együtt azt az üzenetet közvetíti, hogy a cég értékalapú döntéshozatala megingott.
A HR-szakma számára a Target esete több fontos tanulságot hordoz. A szervezeti kultúra és a vállalati értékek nem csupán belső dokumentumok – ezek azok a kapaszkodók, amelyekre a munkavállalók és a befektetők egyaránt számítanak válsághelyzetekben. Amikor egy cég hallgat vagy visszavonul, az üzenet ugyanolyan erős, mint a nyílt kommunikáció. A munkavállalói élmény és a vállalati integritás ma már részvényesi értékkérdés is.
