Leépítés idején az egyik legnehezebb HR-kihívás: hogyan lehet jogilag biztonságos módon megtartani azokat a munkavállalókat, akik nélkül a szervezet nem tud működni? Németországban a Kündigungsschutzgesetz (KSchG) 1. § (3) bekezdésének 2. mondata lehetőséget ad arra, hogy a szociális kiválasztásból – amely alapvetően szenioritás, életkor és eltartottak alapján rangsorol – kivegyék a kulcsembereket, ha erre üzleti indok van.
A kivétel alkalmazásának feltétele azonban szigorú: a vállalatnak dokumentáltan, lépésről lépésre igazolnia kell, hogy az adott munkavállaló megtartása elengedhetetlen az üzemi működés szempontjából. Nem elég az általános hivatkozás a „tehetségre" vagy a „nélkülözhetetlenségre" – konkrét, funkcionálisan alátámasztott érvekre van szükség. A Personalwirtschaft szcenárióelemzése megmutatja, milyen tipikus hibákat követ el a HR, és hogyan lehet ezeket elkerülni.
HR-szemszögből a restrukturálás nem csupán jogi folyamat, hanem tehetségmenedzsment-döntés is. Aki jól csinálja, az nem a jogszabály kiskapuit keresi, hanem felépíti azt az dokumentációs és döntési keretet, amellyel a kulcspozícióban lévő munkavállalók megtartása védhető és transzparens. Ez nemcsak permegelőzés – ez a szervezeti tudás megőrzésének alapja is.
