Kanadában egy szövetségi kormányzati dolgozó elbocsátása körül kialakult jogvita vetett éles fényt az etikai elvárásokra és az összeférhetetlenség következményeire. A munkavállaló az Employment and Social Development Canada (ESDC) alkalmazottjaként pontosan azt a feladatot látta el, amelynek keretében a pandémiás segély (CERB) jogosultsági feltételeit kellett értértelmeznie és másoknak elmagyaráznia – miközben maga is felvette az EI munkanélküli-ellátást, amelyre nem volt jogosult.
A bíróság megállapította, hogy a munkavállaló magatartása alapvető bizalomszegést valósított meg. Az összeférhetetlenség nem csupán etikai probléma volt, hanem közvetlenül érintette azt a szerepkört, amelyben a dolgozónak a köz érdekében kellett volna eljárnia. A döntés kimondta: az „megbízhatatlan" minősítés indokolt, és a munkáltató jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyt.
HR-szemszögből az eset több tanulságot is hordoz. Közszolgálati és érzékeny feladatkörökben a munkáltatóknak különösen erős elvárásrendszert kell felállítaniuk az összeférhetetlenség megelőzésére – és egyértelművé kell tenniük, hogy az etikai szabályok megsértése munkajogi következményekkel jár. A döntés megerősíti: a bizalom elvesztése önmagában is megalapozhatja az azonnali hatályú elbocsátást, ha az összefonódás nyilvánvaló.
