A Culture Amp legújabb elemzése egy paradoxont tár fel: ahogy a HR egyre több tulajdont követel az AI-stratégiából, a munkavállalók körében csökken az a meggyőződés, hogy a mesterséges intelligencia valóban érdemben megváltoztatja, ahogy a munka zajlik. A jelenség nem az AI ellen szól – sokkal inkább azt jelzi, hogy a jelenlegi alkalmazási mód nem elég meggyőző.
Az adatok szerint a HR-funkciók elsősorban feladatszintű, adminisztratív területeken vetik be az AI-t: önéletrajz-szűrés, ütemezés, riportolás. Ezek hasznos lépések, de nem változtatják meg a szervezeti működés logikáját. A munkavállalók ezt érzékelik – és pont ezért nem látják az AI transzformatív erejét a saját munkájukban. A bizalom és a valódi hatás között egyre nagyobb a rés.
HR-szemszögből az üzenet egyértelmű: az AI-t nem elég eszközként kezelni, stratégiai keretbe kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy a HR-nek aktívan kell alakítania, hogyan tanul és fejlődik a szervezet az AI-val – nem csak azt, hogyan gyorsít egyes folyamatokon. A tehetségmenedzsment, a munkavállalói élmény és a szervezeti kultúra területén van a legnagyobb kiaknázatlan lehetőség. Aki ott alkalmazza, az valóban stratégiai szereplővé válik.
