Az AI-alapú HR-eszközök elterjedésével párhuzamosan egy veszélyes tévhit is terjed a munkáltatók körében: sokan úgy gondolják, hogy ha nem ők fejlesztették az algoritmust, a jogi felelősség sem az övék. A valóság ezzel szemben egészen más — a szabályozók és bíróságok következetesen a munkáltatókat tekintik felelős félnek az általuk használt technológia által hozott döntésekért.
Az amerikai egyenlő foglalkoztatási szabályok (EEOC iránymutatások) és az egyre szaporodó állami AI-törvények egyértelműen kimondják: ha egy vállalat AI-t alkalmaz toborzásra, szűrésre vagy teljesítményértékelésre, akkor felel az esetleges diszkriminatív hatásokért — függetlenül attól, hogy harmadik féltől licencelte a megoldást. A szerződéses felelősségáthárítás ritkán elegendő védelmet nyújt.
HR-vezetőknek érdemes minden AI-eszközt alaposan átvilágítani bevezetés előtt: kérjenek átláthatósági dokumentációt a szállítótól, végezzenek rendszeres hatáselemzést, és vezessenek részletes nyilvántartást a döntési folyamatokról. Az AI nem menti fel a munkáltatót — csak új felelősségi rétegeket ad hozzá.
