Németország oktatási rendszere válságjeleket mutat: a legfrissebb PISA-felmérés az elmúlt 25 év leggyengébb német eredményeit hozta. Ez nem csupán iskolapolitikai kérdés – a hatás közvetlenül megjelenik a vállalati szakképzésben és a belépő szintű munkaerő felkészültségében.
A felmérés szerint a német tanulók olvasási, matematikai és természettudományos kompetenciái egyaránt romlottak. A szakképzésbe lépő fiatalok egyre nagyobb hányada küzd alapkészség-hiányokkal, ami azt jelenti, hogy a vállalatok nem számíthatnak arra, hogy az iskolarendszer elvégzi a felkészítés oroszlánrészét. A demográfiai szűkület tovább súlyosbítja a helyzetet: kevesebb jelölt, alacsonyabb átlagos felkészültség.
HR-szempontból ez egyértelmű irányváltást követel. Az a vállalat, amelyik az egyéni fejlesztést – akár extra betanítást, akár kompetenciapótló programokat – befektetésként kezeli, versenyelőnyre tesz szert a szűkülő tehetségpiacon. Az onboarding és a junior fejlesztési programok újragondolása nem opcionális, hanem stratégiai szükségszerűség. A PISA-eredmények nem csak az oktatáspolitikusoknak szólnak – a HR-eseknek is dolguk van velük.
