A brit munkaerőpiac egyértelmű visszaesést mutat: az ONS (Országos Statisztikai Hivatal) legfrissebb adatai szerint az állásajánlatok száma 2014 óta nem látott, nem pandémiás mélypontra esett. A munkaadók kivárnak, és a bizonytalanság – különösen a közelgő költségvetési döntések körül – egyértelműen megfogja a felvételi kedvet.
A vakanciaadatok csökkenése nem izolált jelenség: a foglalkoztatási költségek emelkedése, a minimálbér-változások és a tervezett munkajogi reformok együttesen növelik a munkaadók terheit. Sok vállalat inkább lassítja a headcount-bővítést, minthogy bizonytalan szabályozási környezetben kötelezze el magát. A szakmai szervezetek ezért határozottan felszólítják a pénzügyminisztert, hogy a következő büdzsében enyhítsen a foglalkoztatást terhelő közterheken.
HR-szempontból ez a trend közvetlen hatással van a tehetségmenedzsmentre és a munkaerő-tervezésre. A szűkülő felvételi aktivitás nem jelenti, hogy a tehetségverseny csökkent volna – épp ellenkezőleg, a legjobb szakemberekért folyó küzdelem intenzív marad. Azok a szervezetek, amelyek most is képesek vonzó munkáltatói márkát és rugalmas munkavégzési lehetőségeket kínálni, jobb pozícióból indulnak, ha a piac újra élénkülni kezd.
