Az MI-alapú munkaerőpiaci átalakulás nem semlegesen érinti a munkavállalókat: a nők eleve sebezhetőbb pozícióból indulnak. A kutatások szerint a nők által jellemzően betöltött munkakörök – adminisztráció, ügyfélszolgálat, adatrögzítés – jóval nagyobb arányban kerülnek az automatizálás célkeresztjébe, mint a férfidominált területek. Ez strukturális hátrány, nem véletlen.
A helyzetet tovább rontja, hogy a nők kevésbé aktívan kísérleteznek az AI-eszközökkel a munkahelyükön. Ennek hátterében részben az önbizalomhiány, részben a kevesebb fejlesztési lehetőség áll – a vállalatok AI-képzései gyakran azokat érik el először, akik már eleve technológiaközelebb szerepekben dolgoznak. Az eredmény: aki nem tanul meg az AI-jal dolgozni, azt előbb-utóbb az AI váltja ki.
HR-szempontból ez azonnali beavatkozást igényel. A tehetségmenedzsment-stratégiákba be kell építeni a célzott AI-felkészítést – különös tekintettel azokra a munkavállalói csoportokra, akiket a digitális átállás leginkább érint. A szervezeti kultúrának aktívan ösztönöznie kell a kísérletezést és a biztonságos tanulást, különben a vállalatok nemcsak tehetséget veszítenek, hanem súlyos egyenlőtlenséget is termelnek. A pszichológiai biztonság megteremtése ma már nem soft téma – stratégiai kérdés.
