Az autista munkavállalók nagy része nap mint nap maszkot visel a munkahelyen – nem szó szerint, hanem viselkedési értelemben. Az úgynevezett kamuflázsviselkedés lényege, hogy az érintett elnyomja természetes reakcióit, utánozza a neurotypikus kollégák kommunikációs stílusát, és folyamatosan igyekszik „normálisnak" tűnni. Egy friss tanulmány most rámutat, hogy ez a stratégia súlyos árat követel.
A kutatás szerint az autista munkavállalók körében a kamuflázs szorosan összefügg a kiégéssel, a szorongással és a csökkent munkahelyi elégedettséggel. Az érintett dolgozók jellemzően azért vállalják ezt a terhet, mert félnek a megbélyegzéstől vagy a hátrányos megkülönböztetéstől. A szerzők hangsúlyozzák: a neuroaffirmatív munkakörnyezet – ahol a különböző kognitív működésmódokat értékként kezelik, nem pedig kezelendő problémának – döntő szerepet játszik a kamuflázs csökkentésében.
HR-szemszögből ez az eredmény komoly feladatot ad a szervezeteknek. A befogadó kultúra kiépítése nem merül ki abban, hogy valaki szerepel a sokszínűségi statisztikákban – aktív lépéseket igényel a pszichológiai biztonság megteremtése érdekében. A vezetők tudatosságfejlesztése, a kommunikációs normák felülvizsgálata és a munkakörnyezet rugalmasabbá tétele mind hozzájárul ahhoz, hogy az autista kollégák ne kénytelenek legyenek naponta álarcban dolgozni.
