Eddig egyszerűnek tűnt a szabály: ha egy búcsúparti fejenkénti költsége nem haladta meg a 110 eurót, a munkáltató mentesült a bérjövedelem utáni adókötelezettség alól. A BFH legújabb ítélete ezt a mechanizmust felváltja egy összetettebb megközelítéssel: a bíróság szerint az esemény „összképét" kell értékelni, nem csupán az egy főre eső kiadást.
Az ítélet lényege: ha a rendezvény alapvetően a búcsúzó munkavállaló magánérdekét szolgálja – például ő állítja össze a vendéglistát, ő választja a helyszínt –, akkor az ott felmerülő kiadások bérjövedelemnek minősülhetnek, függetlenül az összeghatártól. Ha viszont a rendezvény egyértelműen munkáltatói érdekből szerveződik, a mentesség megmaradhat. A határvonal tehát nem forintban, hanem a döntési logikában húzódik.
HR-szemszögből ez azonnali figyelmet igényel. A vállalatoknak dokumentálniuk kell, hogy ki szervezi az eseményt, kinek a vendéglistája szerepel, és mi a rendezvény elsődleges célja. A bérszámfejtési folyamatot érdemes kiegészíteni egy rövid ellenőrzőlistával búcsúrendezvények esetén. Az adminisztratív teher növekedhet, de a kockázat még nagyobb – egy utólagos adóhivatali ellenőrzés során a pontos dokumentáció az egyetlen védelmi vonal.
