Kanadában egyre égetőbb a képzési válság: parlamenti képviselők nyíltan kimondják, hogy a munkáltatók historikusan alulfinaszírozzák a munkavállalói fejlesztést. Ez különösen most válik kritikussá, amikor az Ottawa által felgyorsított nagyszabású infrastrukturális és ipari projektek rengeteg szakképzett munkaerőt igényelnek – amit a piac egyelőre nem tud biztosítani.
A képviselők szerint a munkaerőhiány nem véletlen, hanem évtizedes mulasztás eredménye. Kanadában a munkáltatók képzési kiadásai nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak, és az iskolák, szakképző intézmények, valamint a vállalatok közötti együttműködés sem elégséges. A törvényhozók most konkrét lépéseket sürgetnek: szorosabb ipar-oktatás kapcsolatot, és olyan ösztönzőrendszert, amely ráveszi a cégeket, hogy valóban befektessenek az emberekbe.
HR-szemszögből ez a helyzet komoly figyelmeztetés. A tehetségmenedzsment nem állhat meg a toborzásnál – a képzés és a belső fejlesztés stratégiai befektetés, nem cost center. Azok a szervezetek, amelyek most erősítik L&D-funkciójukat és partneri kapcsolatot építenek oktatási intézményekkel, hosszú távon versenyelőnyre tesznek szert a munkaerőpiacon.
