Az innováció nem ér véget az első sikerrel – mégis sok szervezet pont így viselkedik. Felismernek egy ígéretes ötletet, megdicsőítik a felelős csapatot, majd elvárják, hogy a folyamat magától ismétlődjön. Az MIT Sloan kutatói szerint azonban ez a megközelítés structural trap: a szervezet ünnepel, de nem tanul.
A probléma gyökere az, hogy a legtöbb vállalat az innovációt eseményként kezeli, nem folyamatként. Az egyszeri sikerek mögött általában nincs sem visszaismételhető módszertan, sem tudatos tehetségmenedzsment, sem olyan szervezeti kultúra, amely rendszeresen teret ad a kísérletezésnek. A kutatás szerint az innovációs teljesítmény fenntartásához három tényező együttes jelenléte szükséges: pszichológiai biztonság, strukturált tanulási visszacsatolás és vezetői elköteleződés a hosszú távú kísérletezés mellett.
HR-szemszögből ez közvetlen üzenet a tehetséggondozáshoz és a szervezeti kultúra tervezéséhez. Nem elég egyetlen „innovatív" munkavállalót kiemelni – az ismételhető innováció csapat- és rendszerszintű befektetést igényel. A HR-esek dolga, hogy olyan munkakörnyezetet alakítsanak ki, ahol a kudarcból tanulás normális, a kísérletezésnek van ideje és tere, és a vezető nem csak az eredményt, hanem a folyamatot is értékeli.
