A visszajelzés elméletben az egyik legerősebb fejlesztési eszköz – a gyakorlatban azonban sok szervezetben inkább feszültséget kelt, mint fejlődést indít el. Egy friss elemzés rámutat, hogy a munkahelyi visszajelzési kultúra komoly bizalmi válságban van: a munkavállalók nem hiszik, hogy az őszinte visszajelzés valóban biztonságos, és nem bíznak benne, hogy annak következménye lesz.
Az ázsiai munkahelyeken ez különösen összetett probléma. A hierarchikus szervezeti kultúra, az „arc" megőrzésének társadalmi normája és a nyilvános kritikával szembeni ellenállás mind megnehezíti az autentikus visszajelzési folyamatokat. A formális teljesítményértékelések sokszor rituálévá válnak, valódi tartalom nélkül – miközben az informális, konstruktív párbeszéd is elmarad. Az eredmény: egy látszólag működő, valójában üres rendszer.
A HR-nek nem elég visszajelzési tréningeket szervezni – a rendszert kell újratervezni. Ez azt jelenti, hogy pszichológiai biztonságot teremtő feltételeket kell kiépíteni: névtelen csatornák, kisebb csoportos visszajelzési körök, és ami a legfontosabb, látható vezetői mintaadás. Ha a vezető nem kér és nem fogad visszajelzést, a munkavállalói szinten sem lesz hiteles a folyamat. A visszajelzési kultúra nem tréningkérdés – szervezeti kultúra kérdése.
