A toborzás új kihívással néz szembe: az AI-eszközök demokratizálódásával a jelöltcsalás egyre kifinomultabbá vált. Már nem csak a felturbózott önéletrajzok a probléma – a pályázók mesterséges intelligenciával generált válaszokat használnak interjúkon, deepfake-technológiával vesznek részt videóhívásokon, és AI-val írt munkamintákat nyújtanak be. A szakértők szerint a jelenség gyorsan terjed, különösen a távoli toborzási folyamatokban.
A figyelmeztető jelek között szerepel a túlzottan csiszolt, személytelen írásmód az önéletrajzban és a fedőlevelekben, az interjún tapasztalható szokatlan késleltetés a válaszokban – ami arra utalhat, hogy a jelölt AI-tól kap segítséget valós időben –, valamint az, hogy a jelölt nem tud spontán, konkrét példákkal alátámasztani állításait. A technikai készségek ellenőrzésénél is egyre több esetben derül fény eltérésre a papíron mutatott és a valódi tudás között.
HR-szemszögből az a legfontosabb, hogy a szűrési folyamatokat ne csak szigorítani kell, hanem okosabbá kell tenni. Az élő, szituációs feladatok, a spontaneitást igénylő kérdések és az emberközpontú értékelési módszerek most értékesebbek, mint valaha. A tehetségmenedzsment-csapatoknak érdemes belső protokollt kidolgozni az AI-asszisztált csalás felismerésére – mert aki nem készül fel, az könnyen rossz embert vesz fel.
