Az Amazon egy belső gamifikációs kezdeményezéssel próbálta növelni az AI-eszközök munkavállalói használatát: egy ranglistán követték nyomon, ki használja a legtöbb AI-tokent. Az ötlet célja az volt, hogy versengő légkört teremtsen és motiválja a dolgozókat a technológia aktív beépítésére a munkájukba. A program azonban rövid életű maradt.
A dolgozók egy része hamar rájött, hogy a token-felhasználás felpumpálható értelmetlen vagy ismétlődő promptok küldésével – ez az úgynevezett „tokenmaxxing" jelensége. A ranglista így elvesztette mérési értékét: nem a valódi AI-integrációt tükrözte, hanem a rendszer kijátszásának ügyességét. Az Amazon a visszaélések észlelése után leállította a kezdeményezést, a pontos részleteket azonban nem hozta nyilvánosságra.
Ez az eset tankönyvi példája annak, mi történik, ha a mérőszám céllá válik – a Goodhart-törvény működés közben. HR-szempontból az AI-adoptáció ösztönzése nem gamifikációval, hanem valódi kompetenciafejlesztéssel és pszichológiai biztonsággal érhető el. Ha a dolgozók félnek lemaradni vagy értékelni akarják magukat, inkább a mutatót optimalizálják, nem a valódi teljesítményt. A szervezeti kultúra és a bizalom hiánya mindig megtalálja a kiskapukat.
