2025. június 9-én egy texasi szövetségi fellebbviteli bíróság zöld utat adott egy szokatlan jogi lépésnek: a RICO-törvény – amelyet eredetileg szervezett bűnözés ellen alkottak 1970-ben – alapján személyes felelősséggel perelhető az a vezérigazgató, aki versenytársak üzleti titkainak szisztematikus eltulajdonítását irányította. Az eset azért kiemelkedő, mert a RICO-t eddig jellemzően maffia- és kartellügyekben alkalmazták, nem vállalati HR-konfliktusokban.
A konkrét ügyben az a vád, hogy az érintett CEO nemcsak munkavállalókat csábított át a konkurenciától, hanem a folyamat során szándékosan szerezte meg és használta fel azok üzleti titkait is. Ez a kombinált magatartás – tehetségvadászat plusz szellemi tulajdon eltulajdonítása – lépte át azt a küszöböt, amely a RICO alkalmazását megalapozta. A bíróság döntése értelmében az ilyen típusú, koordinált üzleti kémkedés immár nem csupán polgári jogi, hanem szövetségi büntetőjogi eszközökkel is kezelhető.
HR-szempontból az ügy figyelmeztető jel: a tehetségvadászat etikai és jogi határai egyre szorosabbak. A munkáltatóknak érdemes átvilágítani felvételi folyamataikat – különösen azt, hogy az újonnan belépő munkavállalóktól kérnek-e olyan információkat, amelyek korábbi munkáltatójuk üzleti titkát képezhetik. A RICO-precedens ugyanakkor védelmi eszközt is ad azoknak a cégeknek, amelyek eddig tehetetlenül nézték szellemi tőkéjük szervezett kiáramlását.
