A munkahelyi biztonság legtöbbször tűzvédelmi oktatást és ergonómiai előírásokat jelent – a tömeges erőszak forgatókönyvére azonban a szervezetek túlnyomó többsége nincs felkészülve. Egy friss jelentés ezt a hiányt most számokkal is alátámasztja: a munkaadók és a munkavállalók egyaránt felkészületlenek arra, mi történjen, ha egy munkahelyen fegyveres vagy egyéb tömeges erőszakos esemény következik be.
A kutatás szerint a vészhelyzeti protokollok vagy egyáltalán nem léteznek, vagy a munkavállalók nem ismerik őket. A korai figyelmeztető jelek felismerése, a belső bejelentési csatornák és a krízis utáni pszichológiai támogatás szinte sehol nincs rendszerbe szervezve. Miközben az ilyen eseményekre vonatkozó fenyegetettségi szint több régióban nő, a szervezeti válasz inkább reaktív, mint megelőző jellegű.
A HR itt nem csupán adminisztratív szerepet játszik. A pszichológiai biztonság megteremtése magában foglalja a fizikai biztonságot is – a kettőt nem lehet elválasztani. A HR-vezetőknek érdemes átvilágítani a meglévő krízisprotokollokat, bevonni a munkavállalókat a vészhelyzeti tervek kialakításába, és rendszeres, gyakorlatias tréningekkel erősíteni a felkészültséget. A biztonságos munkahely nemcsak jogi kötelezettség – a munkavállalói élmény alapfeltétele.
